A kormány február 10-én benyújtotta a parlament elé az új árfolyamrögzítésről szóló javaslatát. Amennyiben a parlament elfogadja, a kérelmezők április 1-jétől 2012 végéig igényelhetik majd. A program körülbelül 5 évig, 2017 július 30-ig tart majd. Ami újdonság, hogy a deviza-jelzáloghitelesek mellett a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik majd. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, jen esetén 2,5 Forint lesz.
A programba belépő adósoknak egy közjegyző által hitelesített aláírt tartozás elismerő nyilatkozatot kell a bankjuknak benyújtani, ha ezt megteszik, a soron következő második esedékes törlesztéskor már a csökkentett törlesztőrészletet fizethetik. Tehát ha áprilisban leadják kérelmüket, akkor már májusban a csökkentett törlesztővel fizethetnek.
Mint már ismeretes, az új árfolyamvédelmi program abban tér el a régitől, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják. A rögzített árfolyam feletti tőkerészt sem kell kifizetnie az adósnak az árfolyamvédelem időszaka alatt, ez ugyanis egy forint gyűjtőszámlára kerül, ami a budapesti bankközi kamattal kamatozik (ami most 7 százalék körül jár).
25% törlesztőrészlet csökkenés?
Számítások szerint ez átlagban ez az új árfolyamrögzítés 25% törlesztőrészlet csökkenést eredményez majd.
Amennyiben az adós az árfolyamrögzítés ideje alatt 90 napot meghaladó késedelembe esik, a bank felmondhatja a gyűjtőszámlahitelt és a devizahitelt is. Ilyen esetben az államnak kell kifizetnie a gyűjtőszámlán addig felgyülemlett összeget a bank részére.
A benyújtott tervezetbe egy árfolyamplafon is bekerült, (svájci frank esetén ez 270, euró esetén 340, japán jen esetén 3,3 forint). Ha deviza árfolyam e fölé menne, az állam a plafont meghaladó törlesztési részt megtéríti a banknak. A tervezet alapján az adósoknak nem kell megfizetniük a plafon feletti részt, így hitelesekként nem kell aggódniuk, ha e plafon fölé emelkedne a forint.
A belépés feltétele, hogy az adósnak nem lehet 90 napot meghaladó elmaradása a törlesztéssel, nem állhat végrehajtás alatt a lakás, és az adós nem lehet fizetéskönnyítő programban sem. Ez az árfolyamvédelem első verziójára nem vonatkozik. Az első árfolyamvédelmi programba belépett ügyfeleket a bankok június elsejével automatikusan átléptetik a program második verziójába, így rájuk is az új szabályok vonatkoznak majd. Az új árfolyamrögzítésben részt vehet az is, aki az árfolyamvédelmi programba való belépéséig kilép a banki fizetéskönnyítő programból.
Az adós három év után kiléphet a programból.
Kivételezések a csalódott közszolgákkal.
A közszolgálatban dolgozók kérelmét soron kívül kell majd elbírálniuk a bankoknak. Emellett a gyűjtőszámlahitelük ügyleti kamatát illetően kamattámogatást kapnak a kormánytól. Ez egyfajta fájdalomdíj a végtörlesztési sikertelenség miatt, kárpótlásként, ha jelentkeznek az árfolyamvédelmi programba, a kormány akkora vissza nem térítendő támogatást ad nekik, mintha már február 1-je óta az árfolyamvédelmi program új szabályai szerint törlesztettek volna.
2012. február 13., 09:46
Tisztelt Hölgyem, Uram!
Érdeklődnék, hogy mit lehet tudni az árfolyamrögzítésre vonatkozó papírokról? Ugyanis nekünk a tavalyi évben azért nem lehetett kérni az árfolyamrögzítést mert a tulajdoni lapon nem családiház szerepel, hanem vidéki ház, kert. De amikor felvettük ez nem volt probléma! Akkor most emiatt nem fogunk tudni rögzíteni ismét? Pedig jelzálog alatt áll a családban két ingatlan is a mi hitelünk miatt.
Várom szíves válaszukat!
Üdvözlettel: Mészáros Ágnes
2012. február 13., 23:43
Tisztelt Hölgyem!
Erre majd csak, ha a parlament elfogadta és nyilvánosságra hozzák a részleteket,
akkor lesz meg a válasz.
Addig sajnos várnia kell.
deviahitelek.info
2012. március 4., 15:12
az ugye mindenkinek világos, hogy így még többet kell a végére visszafizetni?
2012. május 5., 16:32
Tisztelt Címzett!
Jelzáloghitelem és tartozásom van a K&H Bank felé. Május 15-ig nyilatkoznom kell a svájci frank forintosításáról, amit ha vállalok, a jelzett levél szerint a havi törlesztendő – ami ezidáig egyéves betegállomány, jelenleg munkanélküli miatt állt gyűlt összeg – részlet minimálisan csökkenés a végleges – már forintban – jóval magasabb lesz, mint a hitelszerződésben vállaltam.
Kérdésem az, hogy tudomásom szerint másodfokon is győztes az OTP-vel szemben indított devizahitellel kapcsolatos per. Az egyik cikkben olvastam, hogy amennyiben jogerőre emelkedik a bíróság másodfokú döntése, akkor eljárás indul minden devizahitelt nyújtó bankkal szemben.
Kérdésem, mi a teendő ilyen helyzetben. Köszönöm segítségét.
2012. május 7., 01:12
Üdvözlöm!
Jelenleg a pert ténylegesen megnyerték, fellebbezésnek helye nincs, viszont az otp a Kúriához fordult jogorvoslatért.
Amennyiben a Kúria elutasítja az otp-t, akkor nagy valószínűséggel nem kell majd perelnünk a bankokat, ugyanis az erre a perre való hivatkozással szemben mindet elvesztenék. Tehát valószínűleg maguktól fognak kapitulálni és fizetni. Célszerű majd levélben peren kívüli megegyezéssel felkeresni a bankokat. Kásler Árpád honlapján fent lesz egy mintalevél ehhez.
http://kaslerarpad.hu/