Devizahitelek és devizahitelesek blogja

Jogerős győztes per az OTP-vel szemben

szabolcs — Fri, 27 Apr 2012 13:29:40 +0000

Az OTP-t tisztességtelen eljárás miatt ítélte el a Szegedi Ítélőtábla amiatt, hogy deviza eladási árfolyamon átszámítva szedte be a törlesztőrészletet az adóstól. Miközben a kölcsön folyósításakor a kölcsönösszeget vételi árfolyamon számolta el. Egyébként ez a gyakorlat általános több banknál is a devizahitelek esetében. Amennyiben az ítéletet a Kúria is helyben hagyja, a bankoknak akár több százmilliárd forint jogtalanul beszedett pénzt kell vagy visszafizetniük, vagy jóváírniuk azt a tőketartozásból.

A pert a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke, Kásler Árpád és felesége indította az OTP-vel szemben, ahol egyrészt azt kifogásolták, hogy a bank a kezelési költséget devizában állapította meg, másrészt pedig azt, hogy a törlesztőrészlet forint összegét deviza eladásin árfolyamon fizettetik meg velük, ezzel szemben a kölcsön folyósításakor a teljes kölcsön összegét vételi árfolyamon határozták meg.

A táblabíróság jogerős döntésében a kezelési költségre vonatkozó ítélete mellőzte, viszont a második esetben helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett. Tehát a bíróság vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztések meghatározásánál is, visszamenőleges hatállyal.

Az Országgyűlés elfogadta az új árfolyamrögzítést

szabolcs — Sun, 25 Mar 2012 22:28:48 +0000

Az új árfolyamrögzítést azok igényelhetik, akik maximum 20 millió forint értékben vettek fel devizahitelt. Az árfolyamgát igénybevételét 2012 végéig lehet igényelni a devizahitelt nyújtó pénzintézetnél. Immár a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezőknek is lehetőségük van igényelni, amennyiben a kontraktust 2011. december 15-e előtt kötötték. Az új árfolyamrögzítés 5 évig, de maximum 2017 júniusáig igényelhető. Az ügyfél három év eltelte után kezdeményezheti az árfolyamrögzítés megszüntetését. A bankok svájci frank esetében 180 forintos, az euró esetén 250 forintos, a japán jen esetében pedig 2,5 forintos árfolyamon számított törlesztőrészleteket alkalmaznak az árfolyamrögzítés ideje alatt.

A havi törlesztőrészletek árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt nem kell az adósnak megfizetnie, csak a tőkerészt kell utólag megfizetnie a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Meghatározott legmagasabb árfolyamszint (svájci franknál 270 forintos, eurónál 340 forintos, japán jennél 3,3 forintos árfolyam) felett a törlesztőrészletnek a legmagasabb árfolyamot meghaladó részét az államnak kell kifizetnie.

Az árfolyamgát igénybevételét az az adós kezdeményezheti, akinek devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a 90 napot, aki nem része fizetéskönnyítő programnak (a futamidő meghosszabbítása nem számít ilyennek), illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazásának kezdő időpontjáig megszünteti. További feltétel, hogy nincs folyamatban végrehajtás a devizakölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanra.

A törvény alapján a pénzintézetek kötelesek mindent megtenni azért, hogy a hiánytalan kérelem átvételétől számított 60 napon belül megkössék az árfolyamrögzítésről szóló szerződést. A már tavaly megkötött gyűjtőszámlahitel-szerződések az új szabályoknak megfelelően módosulnak, kivétel, ha a hiteladós ehhez írásban nem járul hozzá.

Figyelem: Lépcsőzetes lesz a bevezetés!

A törvény alapján az április 1-jei hatálybalépése után a pénzintézetek kizárólag a közszféra dolgozóinak kérelmét kötelesek befogadni, június 1-jétől a többi(nem közszolga)lakáshitelesekét, szeptembertől pedig a szabad felhasználású devizakölcsönnel rendelkezők következnek. A bankok természetesen e határidők előtt is befogadhatnak kérelmet. A jogszabály szerint a közszférában dolgozók a gyűjtőszámlahitelre felszámított ügyleti kamat megfizetéséhez kamattámogatást is igénybe vehetnek, ennek részletes szabályait kormányrendelet fogja meghatározni. A közszférában dolgozók emellett vissza nem térítendő támogatást kapnak, ha 2011. december 30-ig a hitelezőnél, valamint a munkáltatónál bejelentették végtörlesztési szándékukat, de azt nem tudták teljesíteni, és most az árfolyamrögzítést választják. A támogatás 2012. február 1-től a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó keretszerződés megkötéséig, de legkésőbb 2012. július 1-ig tartó időszakra eső, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztési kötelezettséggel egyezik meg. A támogatások adómentesek. A közszférában dolgozók egyösszegű, vissza nem térítendő támogatását a devizakölcsön-tartozás előtörlesztéseként kell majd elszámolni, amire a pénzintézetek nem számíthatnak fel előtörlesztési díjat.

Több per indul a bankok ellen a végtörlesztés miatt is!

szabolcs — Fri, 17 Feb 2012 22:30:02 +0000

Sok dühös, jogosan vagy jogtalanul sértett ember van, akinek nem sikerült végtörlesztenie. Emiatt nagyon sok per indul a bankok ellen, ugyanis több ügyfélnél kiverte a biztosítékot, hogy a bankok mindent elkövettek azért (ami persze részükről érthető), hogy minél kevesebb adós végtörleszthessen. Számos ügyfél fordult ügyvédhez azzal, hogy a bankok időhúzó magatartása miatt került abba a helyzetbe, hogy nem sikerült végtörlesztenie, emiatt anyagi kárt szenvedett. Mindannak dacára, hogy ezeknek a pereknek nem kis költsége van, mégis akkora a felháborodás, hogy többen kezdenek bele egy ilyen perbe. Amennyiben jogerős nyertes perek lesznek, akkor nem a végtörlesztés befejezésére fogják kötelezni a bankokat, hanem a végtörlesztés elmaradása miatti kárt kell majd kifizetniük az ügyfeleknek.

Ezekkel húzhatták az időt a bankok

Az ügyfelek szerint az esetek többségében ilyen időhúzó „technikákat” vagy trükköket használtak a pénzintézetek:

-hitelképesség vizsgálatok idejének elhúzása

-a jogszabályi feltételrendszer másképp értelmezése

-a különböző okiratok ‘véletlen’ elvesztése

-arra való hivatkozás, hogy túl sok a munka, „már hétvégén is dolgozunk, de nem győzzük”

A bíróságoknak főként ezeket az eseteket kell majd kivizsgálniuk.

Sajnálatos módon nem csak egy két bank érintett az ügyben, hanem több bank is használta ezeket nem túl tisztességes trükközéseket, amennyiben persze sikerül a pénzintézetekre bizonyítani ezeket.

Ügyvédek szerint lehetnek majd precedens jellegű perek, amelyekhez az összes többi igazodhat majd.

Beadott ügyek még nincsenek az idő rövidsége miatt, hiszen még egy hónap sem telt el a január 31-i határidő óta, de több van előkészületi fázisban.

Egyébként sokan fordulnak a PSZÁF-hoz is panaszukkal, ami határozatot hozhat a bankok ellen, ezt viszont a bankok tehetik per tárgyává.

Személyi kölcsön ingatlanfedezet nélkül

szabolcs — Mon, 13 Feb 2012 23:46:11 +0000

Amennyiben személyi kölcsönt szeretne felvenni és nem áll rendelkezésére ingatlanfedezet, akkor az alábbiakban röviden összefoglalt tudnivalókra célszerű figyelni.

Személyi kölcsön igénylése esetén az alábbi feltételeket kérhetik a bankok:

Alsó korhatár általában 23 – 25 év
Az igénylő devizabelföldi, természetes személy
Állandó magyarországi lakcím
Rendszeres (bankszámlára érkező) jövedelem
Vezetékes telefon vagy mobil telefonon közvetlen elérhetőség
A munkaviszonyban nem áll próbaviszony vagy felmondás alatt
Minimálisan elfogadható jövedelem 80 vagy 90ezer Ft

Ezek az alapkövetelmények a hitelhez jutáshoz.

További fontos tudnivalók, személyi kölcsön igénylés esetén még ezekre kell figyelni:

A hiteligénylő nem szerepelhet a KHR rendszerben sem aktív, sem passzív státusszal. Online igényelhető személyi kölcsön esetében a BAR lista tehát biztosan kizáró ok.
Alkalmazotti munkaviszony esetén a jövedelemnek minden esetben folyószámlára kell érkeznie, amely igazolható. Kézbe kapott fizetés esetén személyi kölcsön semmilyen esetben nem igényelhető.
A felvehető hitel összege általában nem lehet nagyobb, mint a rendelkezésre álló jövedelem 5-6 szorosa, adóstárs bevonása esetén 7-8 szorosa. A meglévő hitelek és a most felvenni kívánt hitel együttes havi törlesztő részletei nem lehetnek magasabbak az igazolt jövedelem 30-40%-ánál. Ebbe beleértendő a már meglévő hiteleknek a törlesztőrészletei is.
A folyószámla kivonaton látható, fedezethiány miatt visszautasított megbízások a hitelkérelem elutasítását jelentik nagy valószínűséggel.
A csatolt közüzemi számlán kiemelten figyeljünk a fizetési határidőre. Ha a benyújtott számla késedelmesen befizetett, akkor az elutasítást jelenthet. Mindig ellenőrizzük a fizetési határidőt és befizetés dátumát.
A lakossági folyószámlán látható negatív záróegyenleg, vagy a jóváhagyott hitelkeret túllépése is jelenthet számos negatív pontot a hiteligénylés során.

Április 1-től indul az új árfolyamrögzítés

szabolcs — Sat, 11 Feb 2012 01:16:24 +0000

A kormány február 10-én benyújtotta a parlament elé az új árfolyamrögzítésről szóló javaslatát. Amennyiben a parlament elfogadja, a kérelmezők április 1-jétől 2012 végéig igényelhetik majd. A program körülbelül 5 évig, 2017 július 30-ig tart majd. Ami újdonság, hogy a deviza-jelzáloghitelesek mellett a lakáscélú lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik majd. A rögzített árfolyam svájci frank esetén 180, euró esetén 250, jen esetén 2,5 Forint lesz.

A programba belépő adósoknak egy közjegyző által hitelesített aláírt tartozás elismerő nyilatkozatot kell a bankjuknak benyújtani, ha ezt megteszik, a soron következő második esedékes törlesztéskor már a csökkentett törlesztőrészletet fizethetik. Tehát ha áprilisban leadják kérelmüket, akkor már májusban a csökkentett törlesztővel fizethetnek.

Mint már ismeretes, az új árfolyamvédelmi program abban tér el a régitől, hogy a rögzített árfolyam feletti kamatrész felét átvállalja az állam, a másik felét pedig a bankok állják. A rögzített árfolyam feletti tőkerészt sem kell kifizetnie az adósnak az árfolyamvédelem időszaka alatt, ez ugyanis egy forint gyűjtőszámlára kerül, ami a budapesti bankközi kamattal kamatozik (ami most 7 százalék körül jár).

25% törlesztőrészlet csökkenés?

Számítások szerint ez átlagban ez az új árfolyamrögzítés 25% törlesztőrészlet csökkenést eredményez majd.

Amennyiben az adós az árfolyamrögzítés ideje alatt 90 napot meghaladó késedelembe esik, a bank felmondhatja a gyűjtőszámlahitelt és a devizahitelt is. Ilyen esetben az államnak kell kifizetnie a gyűjtőszámlán addig felgyülemlett összeget a bank részére.

A benyújtott tervezetbe egy árfolyamplafon is bekerült, (svájci frank esetén ez 270, euró esetén 340, japán jen esetén 3,3 forint). Ha deviza árfolyam e fölé menne, az állam a plafont meghaladó törlesztési részt megtéríti a banknak. A tervezet alapján az adósoknak nem kell megfizetniük a plafon feletti részt, így hitelesekként nem kell aggódniuk, ha e plafon fölé emelkedne a forint.

A belépés feltétele, hogy az adósnak nem lehet 90 napot meghaladó elmaradása a törlesztéssel, nem állhat végrehajtás alatt a lakás, és az adós nem lehet fizetéskönnyítő programban sem. Ez az árfolyamvédelem első verziójára nem vonatkozik. Az első árfolyamvédelmi programba belépett ügyfeleket a bankok június elsejével automatikusan átléptetik a program második verziójába, így rájuk is az új szabályok vonatkoznak majd. Az új árfolyamrögzítésben részt vehet az is, aki az árfolyamvédelmi programba való belépéséig kilép a banki fizetéskönnyítő programból.

Az adós három év után kiléphet a programból.

Kivételezések a csalódott közszolgákkal.

A közszolgálatban dolgozók kérelmét soron kívül kell majd elbírálniuk a bankoknak. Emellett a gyűjtőszámlahitelük ügyleti kamatát illetően kamattámogatást kapnak a kormánytól. Ez egyfajta fájdalomdíj a végtörlesztési sikertelenség miatt, kárpótlásként, ha jelentkeznek az árfolyamvédelmi programba, a kormány akkora vissza nem térítendő támogatást ad nekik, mintha már február 1-je óta az árfolyamvédelmi program új szabályai szerint törlesztettek volna.

Pert nyert első fokon egy devizahiteles az OTP ellen

szabolcs — Tue, 24 Jan 2012 23:10:28 +0000

Első fokon pert nyert az OTP ellen a gyulai Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) elnöke. A polgári peres eljárást a devizahitelekkel kapcsolatos tisztességtelen banki gyakorlat miatt indította.
-A bankok tévedésbe ejtették, és ezáltal anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, amikor a kezelési költséget devizában állapították meg, azzal kereskedtek, ami komoly kárt okozott és törvénysértő is. A polgári per elindítása volt az utolsó eszköz, amihez nyúlhattam, ám ezt megelőzően több hivatal (így a Fogyasztóvédelmi Hivatal, a PSZÁF, a Bankszövetség, a Miniszterelnöki Hivatal) is elhárította próbálkozásaimat – mondta el Kásler Árpád, majd hozzátette – az általa létrehozott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (BAÉSZ) mára országos kapcsolatrendszerrel bír, munkájukat jogászok is segítik. – Az első fokon megszületett ítéletet mértéktartónak, tisztességesnek tartom, ám tudni kell, hogy a Legfőbb Ügyészségen is tettem büntető feljelentést csalás és uzsora miatt, melyet a Nemzeti Nyomozó Iroda elutasított, arra hivatkozva, hogy Magyarországon nincs olyan jogszabály, amely a devizahitelek mögé a valós fedezet meglétét megkövetelné. Ezen érdemes mindenkinek elgondolkodni – itt Kásler Árpád megjegyezte, hogy amennyiben szükséges, igénybe fogják venni nemzetközi bíróságok segítségét is.
Innen az ügy a Legfelsőbb Bírósághoz kerül.

Ha jogerősen is elmarasztaló bírósági ítélet születik:

A BAÉSZ honlapján megjelentetett közlemény szerint több százmilliárdot kell visszafizetniük a bankoknak a devizahiteleseknek és a devizahitelekkel rendelkező önkormányzatoknak, ha a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyja az elmarasztaló ítéletet.
Az elsőfokú ítélet szerint semmisnek kimondott szerződési feltétel tisztességtelen volt, mert a benne megállapított kezelési költség svájci frankban történő elszámolása a pénzintézet részéről haszonelemeket tartalmaz.
A polgári peres eljárás 2010. december 29. napján indult. 2011. december 8-án nem jogerős ítélet született. Az ítéletben a megyei bíróság megállapította, hogy a felperesek és az OTP Jelzálogbank Zrt. között létrejött kölcsönszerződésnek semmis az a rendelkezése, mely szerint az adósok tudomásul veszik, hogy a szerződés alapján nyújtott kölcsön, annak ügyleti kamata és kezelési költsége, valamint a késedelmi kamat és az egyéb költségek a folyósítást követően devizában kerülnek megállapításra.
Ugyancsak semmisnek tekintendő, hogy: „Az egyes fizetendő törlesztő részletek forint összegét a bank által alkalmazott, deviza eladási árfolyamon határozza meg. A hitelező az első törlesztő részlet folyósítás napján érvényes, a banknál alkalmazott deviza eladási árfolyamon számított összegéről tájékoztatja az adósokat. A bank havonta jogosult meghatározni az adósok által fizetendő törlesztő részlet összegét.”
Az ítélet ellen a másodrendű alperes (az OTP) fellebbezett, ezért az ügy január 12-én a Szegedi Ítélőtáblára került.
Tehát meg kell várni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét.
Az OTP az ügyben nem nyilatkozott.

Végtörlesztés forinthitelből – Vége!

szabolcs — Tue, 17 Jan 2012 21:22:23 +0000

Január 17.-től már egyetlen hazai bank sem kínál végtörlesztési hitelt, tehát aki eddig még nem adta be kérelmét, annak már nincs is január 31.-ig erre lehetősége. A többi magyarországi bank után ezen a napon utolsóként az OTP jelentette be, hogy lényegében megszünteti a végtörlesztő hitelek folyósítását. A bank hirdetményébe a következő bekezdést szúrták be:

“2012. január 17‐től a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §‐a szerinti, deviza hitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztéshez jelzálog típusú hitel kizárólag abban az esetben igényelhető, amennyiben 2012. január 17‐én az OTP Bank rendelkezésére áll a fedezetül felajánlott ingatlanról az OTP Jelzálogbank Zrt. által készített, az igénylés időpontjától számított egy évnél nem régebbi – az ügyfél kezdeményezésére készített – hitelbiztosítéki érték megállapítás.”

A közszolgálatban dolgozók már nem végtörleszthetnek

Ezzel a korláttal lényegében minden kérelmet visszautasíthatnak azzal az indokkal, hogy két hét alatt már úgysem lesz kész az értékbecslés. Pontosan tehát ez azt jelenti, hogy akinek nincs egy éven belüli értékbecslése, az már nem is kérhet végtörlesztő forinthitelt.
Egyébként január 4.-én az OTP már úgy felemelte a lakáscélú kamatfelárakat (THM 14,35-ről 15,47-re), hogy akinek megvan az értékbecslés, annak is kérdéses, hogy ilyen magas kamattal megéri e végtörleszteni.
A végtörlesztésre vonatkozó kérelmeket valamennyi bank fogadta december 31-ig, amit a PSZÁF folyamatosan ellenőrzött is, viszont minden bank a saját hatáskörében dönthette el, hogy végtörlesztésre hajlandó e kiváltó kölcsönt nyújtani. A többi hazai pénzintézet már ezelőtt bejelentette, hogy felfüggeszti a végtörlesztő forinthitelek folyósítását.
Azoknak a 40 000 közszolgálatban dolgozónak, akik még a határidő lejárta előtt benyújtották kérelmüket, ezzel ténylegesen ellehetetlenült a végtörlesztése.

Végtörlesztők – árfolyamkockázat helyett kamatkockázat?

szabolcs — Mon, 16 Jan 2012 15:50:20 +0000

A végtörlesztés lehetősége január 31-én véget ér. Eddig a dátumig vagy be kell fizetni az egész összeget, vagy igazolni kell azt, hogy valamely banknál rendelkezésre áll. December végéig a végtörlesztők 20%-a forinthitelt kapott, ebből 75% a saját bankjánál vette fel a hitelt a PSZÁF információi szerint. De sokkal jobban jártak volna, ha más bank kedvezőbb ajánlatát választják, ezzel több ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet fizethettek volna a hitel felvétel után(ez 30% különbség is lehet). Azok a végtörlesztők, akik még nem döntöttek, nézzenek szét más bankoknál is, egyáltalán nem biztos, hogy a saját bank ajánlata a legjobb.
A forinthitelből végtörlesztés a törlesztőrészlet csökkenése mellett a tőketartozást is csökkenti és mentesít az árfolyamkockázattól. Viszont az árfolyamkockázat helyett a kamatkockázattal kell szembesülni, ami szintén emelheti a törlesztőrészlet nagyságát. Tavaly decemberben az MNB 1%-ot emelt az alapkamat szintjén, ez 2 – 9% törlesztőrészlet emelkedést eredményezhet futamidőtől függően.
Sajnálatos módon a bankok 3 hónap alatt 2-3%-kal is emelték a forinthitelek kamatait, tehát azok jártak a legjobban akik még a végtörlesztés elején vették fel a hitelt.
Jelenleg 12% körül van a forinthitelek kamata, ezen a szinten már többen döntenek úgy, hogy nem végtörlesztenek. Ha veszünk 260 forintos CHF árfolyamot és ezzel szembe tesszük a például 13%-os forinthitelt, akkor az utóbbi már csak 3%-kal csökkenti a törlesztőrészletet. Ehhez jön még a 100-200ezer forintos kezdeti költség és a lehetséges kamatkockázat. Így már egyre kevésbé beszélhetünk megtakarításról.

Két példa az árfolyam és kamatkockázatra

Hosszú távon egy 8%-os kamatozású forinthitellel, és egy 270 forintos frankárfolyammal számolva 30-35%-kal lesz olcsóbb a forinthitel törlesztőrészlete. Ha viszont a forinthitel kamata felmenne 14%-ra, és a frankárfolyam 200 forintra csökkenne, akkor a forinthitel törlesztője lenne 40%-kal magasabb a svájci frank hitelnél.
Egyébként azoknak, akiknek sikerült 10%-os kamaton felvenni forinthitelt, körülbelül 5 – 10%-kal alacsonyabb a törlesztőrészletük, mint volt a devizahitelüké.
Persze azt ne felejtsük el, hogy végtörlesztés esetén a forinthitellel jelentősen csökken a tőketartozás.

Áprilisban indulhat az új árfolyamrögzítés

szabolcs — Sat, 14 Jan 2012 03:19:27 +0000

Egy sajtó beszélgetésen a bankszövetség alelnöke, Gyuris Dániel kifejtette, hogy április körül indulhat el az új kedvezményes árfolyamgát rendszere, aminek függvénye, hogy a jogalkotó kidolgozza a pontos szabályokat, majd azt a parlament elfogadja, ezzel párhuzamosan a bankok pedig alaposan fel tudjanak készülni a várható nagy érdeklődésre. Ugyanebben a hónapban indulhat el a 90 napon túli késedelembe esett adósok hitelének forintosítása és 25%-os adósságelengedése, valamint az otthonteremtési kamattámogatás új rendszere is.
Az árfolyamrögzítés jobb lehet a forinthitelű végtörlesztésnél, mivel az forinthiteleknél az árfolyamkockázat helyett a kamatkockázat jelenti a fő veszélyt, amit az egy hónap alatt 1%-ot emelkedett MNB alapkamat is mutat. Sőt január24.-én még plusz 2%-os emelkedést vár sok elemző. Ez szinte már a következő hónapban jelentkezhet a törlesztőrészlet emelkedésében.

A közszféra nagyszámú végtörlesztési igénye

December utolsó napjaiban a köztisztviselők és közalkalmazottak végtörlesztésre benyújtott igényei nagy számban növekedtek, mondta el az alelnök, ami a közvéleményt is kissé megosztotta, de szerinte ez még nem egyenlő a hiteligénnyel. Elismerte, hogy a közalkalmazottak január végéig még megkaphatják a munkáltatói kölcsönt, hogy ez milyen nagy számú lehet, nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni.
Az alelnök elmondása szerint december utolsó hetében a lakosság részéről is jelentősen megnőtt a végtörlesztési igényt bejelentők száma. Hogy ebből mennyi végtörlesztés lesz sikeres, az valószínűleg attól függ, mennyi lakást sikerül eladni januárban a kérelmezőknek vagy mennyi forinthitelt tudnak felvenni még a határidő lejárta (jan. 31.) előtt.

Információk az új árfolyamrögzítésről

szabolcs — Wed, 28 Dec 2011 03:02:46 +0000

Elsőként fontos megjegyeznünk, hogy a régi típusú árfolyamrögzítés 2011. december 31.-ig igényelhető, és az új árfolyamrögzítés még nem lépett hatályba. A Kormány és a Bankszövetség által aláírt Tárgyalási Jegyzőkönyv szerint a jogszabályt 2012. január 31.-ig nyújtja majd be a kormány az Országgyűlésnek és várhatóan április környékén fog elindulni. Tehát amíg az új rendelkezés a Magyar Közlönyben nem jelenik meg, addig csak a régi igényelhető és az is csak idén.

Sokan kérdezik, hogy a régi árfolyamrögzítésbe már belépett ügyfelek automatikusan át lesznek e léptetve az új szabályozás szerinti árfolyamrögzítés programba?

Erre egyértelmű és biztos válasz a jogszabály megjelenéséig nem adható, mindössze feltételezhetjük, hogy jogilag ennek így kellene történnie.

Az új árfolyamrögzítés szerinti változások

A Tárgyalási Jegyzőkönyvben az alábbiak szerepelnek:

90 napot meg nem haladó késedelembe esett szerződésszerűen teljesítők vehetik majd igénybe és 2012 végéig lehet a programba belépni. Az árfolyamrögzítés és az árfolyam-különbözetből eredő tartozások 2016 végéig írhatók jóvá a gyűjtőszámlán.

A program hatálya alatt 180 CHF/HUF, 250 EUR/HUF, és 2,5 JPY/HUF árfolyamon történik majd a törlesztés. Az árfolyamgát feletti rész tőkerészét a hiteladós viseli, ez íródik rá a gyűjtőszámlára, tehát ez tartozásként jelentkezik majd a program letelte után,

a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad felét az állam, másik felét a bank állja, tehát ez nem kerül rá a gyűjtőszámlára.

A programba belépő adós ebből a rendszerből a bejelentkezés utáni harmadik évtől léphet csak ki.